pd-team.hu
TEVÉKENYSÉGEINK: EcoGuards Távlati tervezés Térinformatika Szoftverfejlesztés Gépek, berendezések Aktuális Rólunk Kapcsolat Támogatás Fórum Tartalom
E-mail cím: Jelszó:
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát?
Villamos hálózatok távlati tervezése - Smart Investment Planning

Középfeszültségű hálózatok távlati tervezése  
Kisfeszültségű hálózatok probléma feltáró vizsgálata
Kisfeszültségű hálózatok alaptervezése
Esettanulmányok | A hálózat színezése

A hálózati vagyongazdálkodásban a legcélravezetőbb olyan módszerek rendszerbe állítása, amelyek centralizáltan gyakorolnak kontrollt a kiadások fölött, optimalizálják a hálózati vagyon kihasználását és fejlesztését, áttekinthető képet adnak annak tartalékairól (= asset management).

Csak közép-. ill. hosszútávú tervek ciklikus készítésével és ezek eredményeinek felhasználásával biztosítható, hogy a hálózatra költött források ne pazarlóan legyenek szétszórva, hanem átgondolt, a hálózat tartalékait és a különböző körzetek együttműködési lehetőségeit is figyelembevevő fejlesztési döntések mentén legyenek optimálisan felhasználva. 

A nagyfeszültségű hálózatokra nézve ez törvényi kötelezettsége is az engedélyeseknek. A villamosenergia törvény alapján a MAVIR kötelessége kétévente rendszerszintű hálózatfejlesztési tervek elkészítése a hálózati engedélyesek által készített tervek figyelembe vételével. Ehhez a hálózati engedélyeseknek is el kell készíteni ezeket a terveket. A törvényalkotó elsődleges célja ezzel az, hogy felesleges beruházások költsége a fogyasztókat ne terhelje.  

A törvényalkotó ugyan csak a nagyfeszültségű hálózatokra írja elő ezt a kötelezettséget, de könnyen belátható, hogy a közép- és kisfeszültségű hálózatokra költött források optimális elosztása ugyanilyen fontos és nemcsak azért, hogy a felesleges beruházások költsége a fogyasztókat, hanem hogy a hálózati engedélyeseket se terhelje

Minél nagyobb a hálózati elemek száma, távlati hálózatfejlesztési tervek nélkül ez a cél annál nehezebben érhető el. A kisfeszültségű hálózati elemek nagy tömege miatt ez már egyáltalán nem lehetséges ilyen tervek nélkül. De ezt már az 1970-es évek végén felismerték a Budapesti Elektromos Műveknél, ahol bevezették azt a szisztematikus tervezési módszert, amelyet találóan alaptervezési módszernek neveztek el, és amelyet sokáig használtak, és amelyet mi azóta is használunk - nyilván jelentős korszerűsítésekkel - a hálózatok optimális fejlesztése érdekében. 

Könnyen belátható, hogy ahhoz, hogy az optimális fejlesztési stratégiához vezető egyedi lépéseket meghatározzuk, az egyetlen célravezető mód, ha először hálózati és terhelési modell szimulációjával meghatározzuk a hálózat tartalékait, majd végiggondoljuk és szintén szimuláljuk a lehetséges hálózatfejlesztési lépéseinket és azok következményeit. 

Távlati tervek szisztematikus használata nélkül igen sok pazarló megoldás születik a hálózati engedélyeseknél. Ugyanis amikor egy problémát meg kell oldani, pl. egy új fogyasztói igényt ki kell elégíteni, akkor a hálózat szimulációja nélkül csak igen egyszerű esetekben tudjuk, hogy a hálózat még elbírja-e a plusz terhelést. Ezért olyan esetekben is új transzformátorállomás vagy új vezeték építését határozzák el, amikor erre egyáltalán nem lenne szükség. És ez csak a jéghegy csúcsa, ami a szakember számára azonnal szembeötlik. Ld. Esettanulmányok

A kisfeszültségű hálózatok nagy tömege természetesen azt is maga után vonja, hogy ez a probléma nem kezelhető hatékonyan megfelelő dokumentációs rendszer szisztematikus használata nélkül. Ilyen tömeges igény esetén olyan dokumentációs rendszer szükséges, amely lehetővé teszi az eredmények villámgyors áttekintését és a döntéshozóknak történő bemutatását. 

Ugyancsak a kisfeszültségű hálózatok nagy tömege miatt nem egyszerű feladat az sem, hogy biztosítsuk a távlati tervek (alaptervek) frissentartását ill. azt, hogy a hálózat fejlesztése valóban csak az alapterveket figyelembevéve történhessen. Különösen ez utóbbi az engedélyesek stratégiai vezetése számára komoly kihívás, de csak ennek biztosítása révén érhető el az a cél, hogy a hálózatokra költött források elosztása a lehető leghatékonyabban, ne pazarlóan  történjen.

Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a megrendelővel közösen kialakított szempontrendszer alapján rangsorolni kell a megtervezett beruházásokat és a frissítendő hálózatvizsgálatokat. Ezzel együtt áll össze a Smart Investment Planning módszere.

Ez a rangsor figyelembe veszi a: 

- a megoldandó probléma mértékét
- a probléma megoldásának költségét 
- az érintett fogyasztók számát, vagy a fogyasztás mértékét 
- a zavartatás mértékét
- a probléma megoldásának járulékos hatásait  

Cégünk munkatársai nagy tapasztalattal rendelkeznek a kis- és középfeszültségű elosztóhálózatok távlati tervezésében, ismerik és alkalmazzák a legkorszerűbb tervezési módszereket, amelyek nélkülözhetetlenek az ilyen nagy bonyolultságú feladatok kezeléséhez.

Az egymástól függetlenül üzemelő hálózatrészek együttműködési lehetőségeit vizsgáló, kifejezetten erre a célra kifejlesztett és nagymértékben automatizált távlati tervkészítő rendszerünk birtokában végezzük a villamosenergia-igények kielégítésének, a meglévő hálózatok üzemeltetésének, ill. a hálózatfejlesztési döntéseknek az optimalizálását,

- kisfeszültségű probléma feltáró vizsgálatok,

- "alaptervek", illetve

- középfeszültségű stratégiai (távlati) tervek

készítésével, amelyek egyben lehetővé teszik a hálózati beruházások áttekinthető kontrollját is.

A középfeszültségű hálózat további felvevőképessége
A középfeszültségű hálózat további felvevőképessége

Letöltés